Bukta Imre: Kibillent táj 2015-04-01 — 2015-05-09 - Godot Galéria



Egykori legelő

55×70, tempera, tus, akvarell, színes ceruza papíron, 2015N

A Godot Galéria sok szeretettel meghívja Önt

Bukta Imre

Kibillent táj

című kiállítására, melyen a művész legújabb alkotásait mutatjuk be.



Csipkeszedő asszony

60×80, tempera, színes ceruza, szén, pasztell papíron, 2015



Megnyitó: 2015. április 1-én 19 órakor

Megnyitja: Jerger Krisztina, művészettörténész

Megtekinthető: május 9-ig a galéria nyitva tartási idejében, keddtől péntekig 9 és 14, szombaton 10 és 13 óra között

A megnyitón bemutatjuk a kiállításhoz készült katalógust Széplaky Gerda esztéta tanulmányával



Tiszaőrsfürdő

60×80, pasztell, színes ceruza, szén, akvarell papíron, 2015



Részlet a katalógusban szereplő írásból:

"Bukta Imre a vidéki Magyarország hiteles krónikása. Mezőszemerén látta meg a napvilágot, az anyatejjel együtt szívta magába a falusi élet minden rezdülését, ez a közeg művészeti önkifejezése számára kezdettől fogva elegendő impulzust adott. A vidéki Magyarország világa azonban rég pusztulásnak indult: a falusi élet identitását jelentő paraszti kultúrát a szocializmus évtizedei alatt jórészt felszámolták, a rendszerváltás utáni időszak pedig nagyon kevéssé volt alkalmas az alapok újrateremtésére. Ebből a világból menekülni szokás. Bukta több mint tíz évig élt Szentendrén, aztán az ezredforduló környékén visszaköltözött. A gyökerekhez való visszatalálás jelentős változást hozott művészetében: a társadalom problémáira történő reflexióiban a groteszk határáig elmerészkedő irónia mellett megjelent az együttérzés lírai színezete. A mind inkább narratív jelleget öltő kompozícióiban feltűntek a falusi élet szereplői, akikkel azonosulva a művész immár élettörténeteket állít elénk. A többnyire szegénységben élő emberek kiúttalanság-tapasztalatát, a bomlásnak indult miliőt azonban nem sötét tónusokkal, ellenkezőleg, élénk színekkel festi meg, engedve áttűnni a veszendőbe menő dolgok felszínén a boldogság fényfoltjait is."


Hegyek nélkül (Kollár Lajos)

70×80, olaj, vászon, 2015